Jutai úti Tagóvoda

"Bizony, hogy játszunk vígat, nevetőst, ravasz kis törpét, s óriást, erőst. Erdők tündérét, hegyek szellemét, életet játszunk, és játszunk mesét.” /Várnai Zseni/

E rohanó világban fontos, hogy legyen egy kis sziget, mely biztonságot, nyugalmat és derűt sugároz, ez: a MI ÓVODÁNK!

Tagóvodánk 1955-ben épült, Kaposvár, Tüskevár városrészében, családi házas környezetben. Jelenleg a Kaposvári Óvodai Központ Tagintézményeként működünk kettő gyermekcsoporttal. Gyermekeink családias légkörű, gyermekléptékű berendezési tárgyakkal felszerelt termekben, vegyes életkorú csoportokban töltik napjaikat, ahol lehetőség nyílik testvérek, ismerős gyermekek együttnevelésére, gondozására is. A testi képességek fejlesztésére mindkét csoportnak külön, jól felszerelt tornaterem áll rendelkezésére, amely óvodai nevelésen kívüli külön szolgáltatásokra is lehetőséget ad. Hatalmas udvarunk a játékos mozgáslehetőség sokféleségét kínálja. Mindezeknek köszönhetően elmondhatjuk, hogy a gyermekek számára egy időben, több színtéren is lehetőséget tudunk biztosítani arra, hogy személyiségüknek, életkoruknak, szükségleteiknek megfelelő tevékenységet találjanak.
A mi óvodánkban minden óvó néninek és dadus néninek célja az, hogy a kisgyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen biztonságérzetet, amely meghatározza további szociális viselkedésének alakulását. Ezt igyekszünk elősegíteni a fokozatos, “anyával együtt” beszoktatás lehetőségének megteremtésével. Az óvodai és a családi nevelés összhangját a nyitottság és a bizalom elemeire építjük. A gyermekek tevékeny mindennapjai biztonságot nyújtó feltételrendszerben, szeretetteljes légkörben valósulnak meg. A leglényegesebb gyermeki tevékenységnek az ELMÉLYÜLT JÁTÉKOT tartjuk.
Ebben a folyamatban valósul meg - a gyermeki önállóságra és aktivításra építve - a komplex tanulási program. Különböző tevékenységi formák segítik a hozzánk járó kisgyermekeket abban, hogy az óvodás kor végére elérjék az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Mindez kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörben történik. Valljuk, hogy biztonság és szeretet nélkül kisgyermek nem nevelhető! Nevelésünk alapja: a gyermekek életkori sajátosságainak alapos ismerete, a jó tulajdonságok kiemelése. Olyan szociális közeg- légkör- megteremtése, ahol a gyermek kifejezheti önmagát, kérdezni tud, véleménye van és válaszolni akar. Az önmegismerés útján járva fogadja el önmagát és hinni tudjon abban, hogy fontos mások számára is. Minden óvodás gyermek életkorából adódóan kiszolgáltatott, ezért szükséges az emberi méltóságának, jogainak, az egyéni különbségeinek tiszteletben tartása. Ennek érdekében mi megértő és nem bíráskodó, együtt érző, de nem mindent elfogadó nevelői magatartást tanúsítunk. A szabadság és korlátozás kellő arányával biztonságot, bizalmat, elfogadást és védelmet nyújtunk. Célunk: Önbizalommal rendelkező, törekvő, egészséges, önálló, alkotó ember nevelése, aki fogékony a jóra, a szépre. Mindezeket nem tiltásokkal, hanem értelmes, jól kialakított szabály- és szokásrendszerrel, sok-sok szeretettel igyekszünk elérni! Meggyőződésünk: minden kisgyermeknek joga van egyenlő esélyekkel indulni, akkor is, ha egyéni adottságai alapján sajátos nevelési igényűnek mondható. Munkánkkal szeretnénk elérni, hogy a mi óvodánkban nevelődő kisgyermekek minél több, életre szóló élménnyel gazdagodva ismerjék meg az őket körülvevő csodálatos világot. Meséinkkel minden nap szeretnénk elvarázsolni őket az „Óperenciás tengeren túlra”, mert a MI ÓVODÁNK egy kis mesesziget a város forgatagában.
„Lesz móka, tánc és ének is vidám, minden, amit csak gyermekszív kíván, és minden azért van: játszik, zeng, zenél kis gyermekem, hogy Te boldog legyél.” /Várnai Zseni/
Mioveczné Vida Szilvia
Tagintézmény-igazgató

Mihály nap
Szeptember 29. Szent Mihály napja. Ezt a napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók.
Európa szerte ismert pásztorünnep. Ekkor hajtják be a legelőről az állatokat. Több vidéken ilyenkor járt le a pásztorok éves szolgálati ideje, ekkor fizették ki őket. A néphit szerint ekkor már nem nő a fű, a halak pedig a víz aljára húzódnak. Ez a kis farsang ideje és az őszi lakodalmak napja. Ezen a napon ma is szokás vásárokat, búcsúkat tartani! A vásár szóból ered a magyar vasárnap szó. Régen a vásár ünnepnap, nagyon fontos társasági esemény volt, aminek az időpontját előre kihirdették. Ősszel még leányvásárt is szoktak tartani, de a legnevezetesebb a Mihály napi vásár.

Az oviban is készülünk erre a napra: verseket, kikiáltókat, mondókákat, dalosjátékokat tanulunk a vásári portékák készítése közben. Lovacskázunk, Mihály cicázunk, találós kérdéseket teszünk fel egymásnak, szólásokkal, közmondásokkal, időjóslásokkal ismerkedünk. Vásáros játékok játszunk: „Fekete-fehér, igen-nem, mit vettél a pénzeden?” „Dolgozzatok legények”, „Dolgozzatok leányok”, „Túrós játék”, „Sajt”, „Csuprosdi”, „Hogy a cipó ?”, „Hogy a kakas ?” Már hetekkel korábban gyűjti mindenki a petákot, amellyel a vásárban fizetni tud. Peták jár versmondásért, mondókáért, dalokért, minden tevékenységért, ami a Mihály naphoz kapcsolódik.

A vásárban az asztalok minden alkalommal roskadoznak az árutól, melyet a gyermekek munkái mellett, lelkes szülők-nagyszülők otthon vagy az oviban munkadélutánon az óvó nénikkel együtt készítenek közösen. Portéka lehet: sósperec, Mihály cipó, rongybaba, kis üvegekben savanyúság - mézes gyümölcs, gesztenyéből - pattogatott kukoricából nyaklánc, mézeskalácsból szív, agyagból edény stb. Ezen a napon mindenki vásárfiával megrakott kiskosárral tér haza.

Állatok világnapja
Október 4. - Az állatszeretetéről ismert Assisi Szent Ferenc ünnepe.
Ez a nap 1991 óta Magyarországon is az Állatok Világnapja. Az állatvédők ez alkalomból felhívják az emberek figyelmét a házi- és a vadon élő állatok helyzetére. Az Állatok Világnapján, október 4-én, játékos formában gazdagítjuk ismereteinket az állatok életéről, védelméről. A csoportok faliújságján felhívásban tájékoztatjuk a szülőket a nap fontosságáról, ez is egy momentuma az óvoda és a családok közötti együttnevelésnek. E nap illetve a rá való készülődés hetének kiemelt célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára és szabályaira.

Környezetünk megismerése, védése kiemelt feladata az óvodának. Az állatok szeretetét nem lehet könyvekből megtanulni, tanítani. Az élménynyújtás, tapasztalatszerzés, tevékenykedés a legjobb módszer arra, hogy az óvodás gyermekek az állatokkal közeli kapcsolatba kerüljenek, ezáltal kialakuljon bennük a szeretet, gondoskodás, védelem érzése. Ezen a héten kiemelten az állatokkal foglalkozunk, igyekszünk minél több oldalról megközelíteni e témát, elsősorban természetbeni megfigyelésekkel. A hét egy napján az ovi minden gyermekével, legtöbbször autóbusszal kirándulni megyünk. Évente más-más helyet keresünk fel. Jártunk már a Bőszénfai szarvasfarmon, Deseda arborétumban, Hajmási gazdaságban, Meistro tanyán stb.

Ezek az őszi kirándulások alkalmasak a természet kincseinek gyűjtésére is, melyet az oviban sokoldalúan felhasználunk kézműves foglalkozásokhoz, dramatikus játékokhoz és matematikai tartalmú tevékenységekhez és a kirándulás közösségformáló ereje is rendkívüli. Sok színes tevékenységgel tesszük még gyermekközelibbé a témát: kedvenc plüssállatok oviba érkezése, hozzájuk kapcsolódó mesék hallgatása, versek, mondókák, találós kérdések, közmondások, dalok ismételgetése, természetfilmek közös nézése, állathangok hallgatása-felismerése, albumok készítése, társasjátékokkal való játék stb.

Betakarítás, szüret
Október 15. - Teréz napja, a szüret kezdőnapja. Sok vidéken ezt a napot tekintik a szüret kezdetének.
Egerben a szüretet Terézszedésnek is hívták. A szüreti időszak szeptembertől október végéig tart. A magyar szüreteket a közös munka, a jókedv jellemezte. A szüretet lezáró szüreti mulatság ősi pogány esemény. Szőlővesszőkből font, szőlővel díszített koszorút adott át a vincellér (szüretre felügyelő) a szüret végén a gazdaasszonynak, ezután mulattak. A mai időkben a szőlőtermelő vidékeken a szüret végét felvonulásokkal, utcabálokkal ünneplik. Őszi képek gyűjtünk a szüretről, albumot készítünk. A gyerekek szókincsét új szavakkal (hordó, puttony, prés, kulacs, kereplő, szőlőtőke, must, csősz stb.) bővítjük. Jelentésükkel megismertetjük őket, a tevékenységek során beépülésüket elősegítjük.

Ősszel kirándulni megyünk olyan helyre, ahol lehet szőlőt, almát, körtét, vagy szilvát szedni. Udvarunkon termőre fordultak a diófáink, így diószüretet is tartunk. Kereplő megszólaltatásával kezdődik a must készítése az oviban. Szőlőszemezgetés, fürtökről való szemek leszedegetése közbenszüretre hívogató mondókákat, verseket mondogatunk, dalokat énekelgetünk. Kóstolgatunk, a szőlőt ledaráljuk, levét kipréseljük. Mustot iszogatunk, táncházi zenére mulatozunk, csőszös dalosjátékokat játszunk. Délután a gyermekekért érkező szülőket is megkínáljuk a musttal.

Márton nap
November 11. - Márton napja az ősz és a tél határmezsgyéjén áll.
Régi szokás volt ludat vágni ezen a napon. Ettől fogva ugyanis a baromfikat, amelyeket már nem akartak télen etetni, vágni kezdték. Ilyenkor már le lehetett vágni a hízott libát is. Országszerte nagy lakomákat rendeztek, hogy egész évben bőven ehessenek, ihassanak, hiszen a mondás úgy szólt: „Aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik!” Szent Mártonnak – a püspöknek – Magyarországon is jelentős kultusza alakult ki, mivel Pannóniában született. Több város is viseli a nevét pl. Győrszentmárton, Zalaszentmárton. Ő a középkor szentje volt. A legenda szerint nem szeretett volna püspök lenni, ezért a ludak óljába bújt. A libák gágogása elárulta a rejtekét, így megtalálták, és püspökké választották.

Márton megharagudott a ludakra, levágatta őket és szétosztotta a szegényeknek. A liba mellett másik főszereplő az ekkorra kiforrott újbor, mert arról úgy hírlett, hogy „Az újbornak Szent Márton a bírája!” Ekkorra kiderül, milyen erős, zamatos lett. A liba mellcsontjából az időjárásra is jósoltak : ha fehér, áttetsző a csontja, akkor havas, hosszú lesz a tél, ha viszont barna, homályos a csontlap, akkor rövid, sáros tél várható – vélték.

A gyerekekkel megismertetjük Márton püspök és a libák történetét, ehhez kapcsolva mozgásos, anyanyelvi és dramatikus játékokat játszunk. Libás társast, memória és puzzle játékot készítünk közösen, majd együtt ezekkel játszunk. Kézműveskedünk : libákat készítünk különböző technikákkal (festéssel, hajtogatással, ragasztással). Lúdformára papírgombócot, tollat, pattogatott kukoricát ragasztunk, közben libás mondókákat, dalokat verseket ismételgetünk. Márton napján lakomát rendezünk, melyet közösen készítünk el - májkrémes kenyeret kenünk, zöldséget szeletelünk, libaformájú sütit készítünk, s mindezt közösen jóízűen elfogyasztjuk.

Advent - Karácsony
„Ég a gyertya ég, az adventi négy, azt üzeni, azt lobogja : Jézus üdvözlégy !”
Az advent szó jelentése eljövetel (a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz : „Úr eljövetele”). A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az időszakot „kisböjtnek” is. Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja, mindig november 27. és december 3. közé esik. A december 25-e előtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja. Az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat : hit, remény, szeretet, öröm.

Mi az oviban karácsonyt nem ünneplünk, felfogásunk szerint annak ideje december 24-25-26 és az a család közös ünnepe. Ebből kifolyólag karácsonyfát sem díszítünk. Az ünnep közeledtével csoportjainkban jelképesen van egy szépen megterített asztalon vázában feldíszített fenyőág és a Betlehem. Természetesen az ünnepre készülünk – „várakozunk”. Ünnepi ruhába öltöztetjük az ovit a közösen alkotott dekorációkkal, fenyőágakkal. Az adventi koszorú közös elkészítésével, a mindennapos meghitt hangulat megteremtésével, a 4 gyertya időszerű meggyújtásával, közben a gyertyagyújtó dal és karácsonyi dalok énekelgetésévela szívünket is feldíszítjük az ünnepre. Megismerkedünk a Kisjézus eljövetelének történetével és más szívet melengető mesékkel, versekkel. Mézeskalácsot sütünk, díszítünk, karácsonyfadíszeket barkácsolunk, angyalt készítünk különböző technikákkal, méhviasz lapból gyertyát sodrunk, megtisztítjuk az ősszel betakarított saját diónkat és folyamatosan kóstolgatjuk.

Adventi játszóházba hívjuk a szülőket, testvéreket, ahol közösen apró karácsonyi díszeket alkotunk. Közben az együtt készített mézeskalácsot, finom téli teát, diót és sokféle gyümölcsöt fogyasztunk. Az adventi est zárásaként minden kisgyermek megkapja az apró kis ajándékot, amit a szülők-nagyszülők-óvó nénik az adventi munkadélutánon közösen készítettek. Másnap délelőtt meglepetés ajándékot (játékot) hoznak az angyalkák mindkét csoportnak, amíg a hozzánk érkező zeneiskolások karácsonyi hangversenyt adnak számunkra.

Mikulás
A Mikulás szó a Miklós név szlovák fordításából eredeztethető (Szent Miklós). A december hatodikai ajándékozás szokása csak a 19. század végén érkezett Magyarországra.
Miklós valószínűleg 270 és 286 között született Patara kisvárosban, Kis-Ázsiában. 19 éves volt, amikor nagybátyja pappá szentelte. Miklós, szülei elhaltával azon kezdett gondolkozni, hogyan tudná roppant vagyonát az emberi dicséret helyett Isten dicsőségére fordítani. A szüleitől örökölt vagyont szétosztotta a szegények között. A hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. Segítette a szegény gyermekeket és ezért szentnek tartották őt. Nevéhez számos legenda fűződik. A Szent Miklós nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz, mint népszokás. (A Mikulás a Miklós név cseh és szlovák alakja). A különböző népek kultúrájában szinte mindenütt feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagycsizmás alakja, személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi ajándékozás szokása.

A Mikulást minden kisgyermek nagyon várja. Számoljuk a napokat, hány nap múlva érkezik meg hozzánk az oviba. Elmeséljük Miklós püspök történetét. Levelet írunk, rajzolunk a Mikulásnak, szép borítékot hajtogatunk hozzá, amit mindenki kedve szerint díszít. Kirakjuk a faliújságra az elkészült leveleket, ha arra jár a Mikulás vagy a krampuszkája (szülők) elviheti a levelet, amelyből kiderül a kisgyerek kívánsága és a cserébe tett ígérete. Minden kicsi izgalommal figyeli, hogy az ő levele ott van-e még, vagy már elvitte a Mikulás! Közös levelet is fogalmazunk csoportonként, melyet közösen a Postán fel is adunk. Mikulás mindig válaszol rá, mellyel örömet szerez gyermekeinknek. Vers és daltanulással, csoportok ünnepi ruhába öltöztetésével várjuk a Mikulást. Játszunk Mikulásos memória, társas és dramatikus játékokat. Mesélünk Mikulás apóról, Mikulás várat barkácsolunk, arany-ezüst diót készítünk. Eljátszuk Mikulás megérkezését a rénszarvasokkal, melyhez mi készítjük közösen el az eszközöket. Hajtogatással, vágással, ragasztással, festéssel, varrással, gyurmából mintázással, ünnephez kapcsolódó alkotásokat készítünk.

Mindenki csinos ruhába öltözve várja a Mikulást, aki legtöbbször minden évben más-más módon érkezik hozzánk. Pl. lovakkal, motorral, autóval, „rénszarvassal”. Az érkezését megelőzően aznap délelőtt minden kisgyerek kifényesíti a lábbelijét és a csoport ablakába teszi. Ezt követően az óvó nénik is megajándékozzák a gyerekeket dalaikkal, mint „Mikulás kórus” vagy Mikulásos történet elbábozásával, eljátszásával. A gyerekek örömmel látják, amikor Mikulás minden kisgyermeknek csomagot rak a cipőjébe, majd bemegy a csoportba, leül közéjük. Énekelünk, verselünk neki, aki szeretne egyénileg is megteheti, átadjuk a neki készült rajzokat és a csoport ajándékát.

Luca nap
December 13. Luca napja. A lux szóból ered. Azt hitték, hogy ez az év legrövidebb napja : „Szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja.”
Két értelme van : Szent Luca vagy Boszorkányszerű rontó nőalak. Gonoszjáró napnak tartották, boszorkányok rontása ellen védekeztek. A ház körül szalmát szórtak szét. Dologtiltó nap a nőknek, még a tüzet is a férfiak rakták meg. Luca nevű lány házsártos asszonyt jelent. Luca napján kezdtek széket készíteni szög nélkül, karácsonykor felálltak rá a templomban, és meglátták ki a boszorkány. Nagyon sok termékenységgel kapcsolatos hiedelem van ehhez a naphoz. Áthoztak tojást és egy marék szalmát a szomszédtól, betették a tyúkok alá, és azt mondták : „A mi tyúkunk tojogáljon, a szomszédé kotkodáljon”. A nők egész nap feküdtek, vagy ültek, hogy a tyúkok jó ülősek legyenek. A fiúk fadarabot és szalmát vittek magukkal. Arra térdeltek és mondták a mondókát, megvarázsolták a tyúkot, hogy sokat tojjon. Luca kalendáriumot készítettek, 12 napon át feljegyezték a napi időjárást, és ilyen lesz a jövő évi időjárás havonta. Luca búza : Luca napján búzát vetettek, ha karácsonyra kizöldül, akkor jó termés lesz jövő évben.

Ezt a búzát adják az állatoknak János napján, hogy egészségesek legyenek. Aki ebből a búzából evett, a következő évben egészséges maradt. Egyes vidékeken a búzára kék szalagot kötnek, gyertyát raknak bele, és az oltárra teszik. Mi is ültetünk minden évben Luca búzát, öntözzük és figyeljük a kis magok kibújását, növekedését. Szépen becsomagoljuk, kék szalaggal átkötjük, így viszi karácsony előtt minden kisgyerek haza. Egyik csoportból a nagyobbak kotyolni mennek a másik csoportosokhoz, ők pedig köszönetképpen vendégül látják a kotyolókat. Ezen a napon csak fiúkat választunk naposoknak, csak ők dolgozhatnak.

Újév
A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé.
A január 1-jéhez fűződő hagyományaink java része a gazdasági élet, a háztartás, a család és az egyén szerencséjét kívánta megalapozni jóslással, mágikus praktikákkal. Ezen a napon az első vendég, ha férfi, szerencsét hoz, és a lány férjhez megy. Az asszonyoknak tilos volt vendégségbe menni, kölcsönt kérni és bármit kiadni a házból. Férjjósló szokás volt a gombócfőzés. A kútnál kellett mosakodni, hogy egész évben frissek, egészségesek legyenek. Egész kenyeret szeltek, hogy bőven legyen az asztalon egész évben. Újévkor nem ettek tyúkot, mert elkaparja a szerencsét. Malacot ettek, mert az a házhoz túrja a szerencsét. Újévi képeslapokat gyűjtünk, ezeket nézegetjük, megbeszéljük melyek a „szerencsehozó” jelképek : malac, négylevelű lóhere, kéményseprő. Készítünk mi is szerencsehozó lapokat, közben újévi köszöntöt mondogatunk. Egyik csoportból a fiúk átmennek szerencsés újévet kívánni a másik csoportba, ők pedig vendégül látják a köszöntőket.

Medve- nap
Közismert a medvével való jóslás : ha ezen a napon kisüt a nap és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg. Ha pedig zord idő van, akkor megrázza a bundáját és kinn marad, ami azt jelenti közel a tavasz.
Az óvodában legalább egy hetes készülődés előzi meg ezt a napot. Minden kisgyerek hozhatja egész hétre otthonról a maciját, akár többet is. Barlangot építünk a maciknak, etetjük őket, játszunk velük. Közben megismerjük képekről, természetfilmekből, hogy milyen macifajok élnek és milyen életmódot folytatnak. Képeket gyűjtünk róluk, albumot készítünk, vagy a már meglévőt nézegetjük. Macikhoz kapcsolódó meséket hallgatunk, dramatikus játékokkal, bábozással színezzük feldolgozásukat. Dalos játékaink, verseink, mondókáink is a macikhoz kapcsolódnak. Macis fejdíszeket és a meséhez bábokat készítünk. A tornatermi mozgásos játékainkat is a plüss macikkal végezzük. Február 2.-án mézes falatkákat kenünk közösen, amit el is fogyasztunk. Többféle mézet kóstolgatunk, megismerkedünk nevükkel-ízükkel. Ezen a délelőttön macis fejdíszünkkel a sapkánkon megfigyeljük az udvaron, hogy látjuk-e az árnyékunkat, közele-e a tavasz, vagy 40 napot várhatunk ?

Farsang
Vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart.
Elnevezése a középkori német polgári hatásra vall, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is. A farsang változó hosszúságú ünnep. Vízkereszt napjától, húsvét vasárnapot megelőző negyven napos böjt kezdetével zárul. Mindenhol ünneplik a farsangot. Téltemetés. Általános volt a tánc, a bálozás, maskarába öltözés, lakomázás. Jellegzetes étel a farsangi fánk és a csöröge. A farsang a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése. A világszerte meglévő és a magyar farsangolási szokások közös vonása és eredete, az ősi természetimádásnak, és állatkultusznak nyomát viseli magán. Az egyház nem is tudta kiküszöbölni a nép tudatából a telet temető, a tavaszt, megtermékenyülést hozó ünnepsort, ezért keresztény színezettel ruházta fel, beiktatva a hústól való tartózkodást - a böjtöt - a húsvétot megelőző időszakra. Jellemző szokások : álarcos alakoskodás, bőséges evés, ivás, mulatozás, téltemetés a Deda elégetésével, Mohácson busójárás.

Ma is élő hagyomány Kaposváron a Dorottya bál. Táncmulatságok ideje (batyusbál vagy kosarasbál). A farsang fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Fiúk mentek házról-házra köszönteni, adománykérés és jókívánság is kapcsolódott hozzá. Hiedelmek : a farsangi ételek jó termést ígérnek, ezért vágtak disznót ebben az időszakban. Az oviban legalább 2 hetes készülődés előzi meg. Régi farsangi képek nézegetése közben beszélgetünk a régi és a mai farsangokról. Verseket, énekeket, névcsúfolókat, lány- és fiúcsúfolókat mondogatunk. Feldíszítjük az egész ovit. A farsang színei nagyon változatosak, farsangi szemüvegek, álarcok, kalapok, bohócok készítése közben ismerkedünk a színekkel. Jelmezeket ábrázoló leporellókat készítünk (ötlettár minek lehet beöltözni)? Farsangi adományt gyűjtünk (zöldség, gyümölcs). Tisztítás utánezeket feldolgozzuk gyümölcs és zöldségsalátának. Munka közben osztályozunk, csoportosítunk, összehasonlítunk, számlálunk, méregetünkmajd vitaminpótlásként elfogyasztjuk.

Pantomim játékkal próbálkozunk (a visszahúzódó gyermeket is ösztönözi). Érzéseket arcjátékkal, mozdulatokkal próbálunk kifejezni. Hangulatfokozásként táncházi zenét hallgatunk, tánclépéseket tanulunk, zenekart alakítunk.Bűvészt, bohócot hívunk az oviba vagy az óvó nénik adnak elő vidám tréfás mesét. „Belépő a farsangra” gyümölcs, száraz dobozos süti vagy szörp, ebből lesz a farsangi eszem-iszom. Farsang napján gyerekek, felnőttek egyaránt „jelmezbe bújunk”. Tiszteletben tartjuk, aki nem szeretne beöltözni. A két csoport közösen farsangol, mindenki bemutatkozik. Vidám, tréfás játékokat játszunk, táncolunk, majd kezdődik a lakoma. Zárásként, hogy mindenképp elűzzük a telet, hideget elégetjük az udvaron a Deda bábot, közben télűző mondókákat, dalokat ismételgetünk.

Március 15 - Nemzeti ünnep

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig.
Ezt ünnepeljük március 15.-én, amikor is a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak, amelyben megfogalmazták azon követeléseiket, melyeket elengedhetetlennek tartottak az említett polgári átalakuláshoz, és nemzeti identitáshoz.
Az óvodában is készülünk erre a napra, a gyerekek megismerik a történelmi eseményt, megalapozzuk és megerősítjük a hazaszeretetet, megismerik a történelmi mítoszt megteremtő személyeket, reprodukáljuk a huszárok életmódját. Nemzeti ünnepünkre vetítéssel, a Meseműhely huszáros előadásával, és zászló tűzéssel emlékezünk meg.

Víz világnapja - Március 22
"Víz!
Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek,
anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben:
maga az élet vagy."(Saint-Exupéry)
Bár bolygónk felszínének kétharmadát víz borítja, ennek csupán 2,5 százaléka édesvíz. Az álladó jég és hó formájába zárt (döntő) részt leszámítva, az édesvíz legnagyobb része a felszín alatt található, ezért különösen fontos a különböző réteg- és karsztvizek minőségének megóvása. A Föld teljes iható felszín alatti vízkészlete mintegy 10 millió köbmétert tesz ki, ami évszázadok, évezredek alatt halmozódott fel, és csupán egy töredéke újul meg a csapadék-utánpótlás révén. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95 százaléka alapul ezeken a vízforrásokon.
Napjainkban több mint 1 milliárd ember nem jut egészséges és elegendő ivóvízhez, de becslések szerint néhány évtizeden belül már a földlakók kétharmadát érintheti ez a probléma. Elsősorban a fejlődő afrikai és ázsiai államokat sújtja a vízhiány. Évente mintegy 3,5 millióan halnak meg azért, mert egyáltalán nem, vagy rossz minőségű ivóvízhez jutnak.
Fontosnak tartjuk, hogy már az óvodás gyerekek ismerjék meg a jeles nap tartalmát. Óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét. Tudatosítjuk a gyerekekben a víz védelmének fontosságát és kialakítjuk a környezettudatos magatartást. Megismerkedünk a víz fogalmával, fajtáival, jelentőségével, felhasználásával, valamint a helyes fogyasztói magatartással. Kirándulunk a Malom tóhoz, Desedához, itt megfigyeljük a tó élővilágát.

Húsvét
A keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Ismerkedünk a húsvéti ünnepkörhöz tartozó hagyományokkal és megőrizzük az általa képviselt értékeket:.komatálazás, locsolás, tojásfestés
Ünnephez kapcsolódó meséket, verseket és dalokat ismerünk meg, a fiúk titokban locsolóverseket is tanulnak.
Kipróbálunk különböző tojásfestési technikákat, találkozhatunk az igazi nyuszival is és a locsolkodás sem marad el!

Föld napja - Április 22
Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében. (Azóta az alternatív energiaforrások világhírű kutatója és szakértője lett.) Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. Célja, hogy különféle akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.
Megismerkedünk a Föld természeti környezetének megóvásával, megalapozzuk és fejlesztjük a gyermekek környezettudatos magatartását.
A gyerekekkel tapasztalatokat szerzünk a környezetvédelem mindennapi teendőivel kapcsolatosan (pl.: szelektív hulladékgyűjtés, növényültetés, magvak vetése, csíráztatása, palántázás, virághagymák ültetése, ágak hajtatása különböző körülmények között).
Megmutatjuk, hogy mit tehetünk mi magunk, hogy környezetkímélőbb módon éljünk.
Tudatosítjuk azt, hogy ha minden nap teszünk valami apróságot, tudatosan választunk, vásárolunk, közlekedünk, döntünk környezetünk fenntarthatósága érdekében, máris tettünk valamit a változásért.

Május első vasárnapja – Anyák napja
Erősítjük a gyermekekben az édesanyjukhoz, nagymamájukhoz fűződő kötődés, szeretet, tisztelet érzését. Keressük a szeretet kifejezésmódjait, átéljük az örömszerzés érzését. Fontos az ünnephez való pozitív érzelmi kötődésük megerősödése.
Családi fényképalbumot nézegetünk, közben beszélgetünk a család szerepéről, a család tagjairól és szerepükről, nevükről (megszólításuk-becenevük), tulajdonságaikról, rokoni kapcsolatok hierarchiájáról.
Verseket, énekeket tanulunk, ajándékot készítünk majd meghitt körülmények között személyes köszöntés keretében átadjuk ezeket.

Madarak és fák napja – május 10
"...évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében."
Ez az idézet Herman Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta. Ő alapozta meg a tudományos madárkutatást Magyarországon a Magyar Ornitológiai Központ megalapításával. Herman Ottó javaslatára 1906 óta a természet ünnepeként tartjuk számon május 10.-ét. Az emberek már ősidők óta különös vonzalmat éreznek a madarak és fák iránt. A "Madarak és Fák Napja" mégis az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön.
Ismerkedünk a madarak testfelépítésével, hangjával, életmódjával, környezetével képen, filmen és természetes környezetben való megfigyelés közben az óvoda udvarán és kirándulás alkalmával. Megtekintjük az Erdők Háza kiállítását. Közösen fát ültetünk az óvoda udvarán.

Pünkösd
Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra.
A Pünkösd nagyon sok ősi hiedelmvilágból eredő szokást megtartott. Alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló ősi európai szokásainak és hiedelmeinek a továbbélésére. A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a lányok, legények (kisfiúk és kislányok) falufeljáró köszöntése (pünkösdölés), és a kislányok agrármágiával egybekötött köszöntése (pünkösdi királynéjárás). Az ünnephez énekes-táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódhatnak. Ezeknél a játékoknál két játékos feltartott karral kaput formál, ez alatt haladnak át a többiek, a „Bújj, bújj zöld ág…” szövegmotívum is erre utal. A pünkösdi királyválasztással egybekötődött a férfivá avatás szertartása is. A legényeket ekkortól számították férfinak. A májusfát ekkor állították sok helyen, máshol ekkor „táncolták ki”.

Felelevenítjük a pünkösdhöz kötődő népszokásokat, mint a Pünkösdi király és királyné választása ügyességi versenyen játékokkal, bátorság próbával, találós kérdésekkel. Kitáncoljuk a májusfát, népzenére táncolunk, mulatunk.

Június első hete - Gyerekhét
Vidám, jó hangulatú eseményteli hét változatos programokkal: kirándulunk, kézműveskedünk, ugrálóvárazunk, arcot festünk, fagyi- partizunk, sportolunk eszünk iszunk mulatunk!

Óvodapedagógusok:
Mioveczné Vida Szilvia
Kunzer Zsófia
Dajka: Nagy Istvánné –
Zita néni

Pedagógiai asszisztens: Csizmazia Olga

Mentovics Éva : A pillangó tánca
Napsugaras rét felett
táncos kedvvel lépeget.
Harmatvízben megfürödve
reggelre már víg a kedve.
Tarka szárnya libbenő,
lábán pöttöm cipellő.
Jobbra perdül, balra táncol,
nektárt gyűjt a szép akácról.
Kémleli a kék eget,
virágszirmon lépeget.
Csillámporos fodros szárnya
pillekönnyen perdül táncra.

Jutai úti Óvoda

Óvodánk, a Jutai úti Óvoda bemutatása

Hagyományaink

Őszi jeles napjaink

Téli jeles napjaink

Tavaszi jeles napjaink

Az óvoda dolgozói

Mackó csoport

Óvodapedagógusok:
Réti Diána
Szűcs Ágnes
Dajka: Projics Renáta

Pedagógiai asszisztens: Csizmazia Olga

Pillangó csoport

Óvodapedagógusok:
Mioveczné Vida Szilvia
Kunzer Zsófia
Dajka: Nagy Istvánné –
Zita néni

Pedagógiai asszisztens: Csizmazia Olga

Tehetséggondozás az óvodában

Szolgáltatásaink

Úszás

korcsolya

Gyógytestnevelés

Logopédia, Fejlesztőpedagógia

Alapítványunk

Kapcsolat